Herencsár Viktória lovagi címe (Tizenhetedik Online)

Herencsár Viktória a Magyar és az Egyetemes Kultúra Lovagja lett
Fergetes siker a Baptista Imaházban (Tizenhetedik Online)

Teltházas, nagysikerű koncert a Csekóban Herencsár Viktóriával (Tizenhetedik Online)

HÍRHOZÓ, 2004, 11 hó 22. oldal

Október 17-én nemzetközi Cimbalomkoncert volt a Dózsa Művelődési Házban, melyen népszerű klasszikus zeneművek, különböző országok népzenéi és jazz művek szerepeltek a műsorban. Közben az előtérben cimbalomtörténeti kiállítás és videó vetítés volt. A rendezvényt a Cimbalom Világszövetség és a DózsaMűvelődési Ház közösen szervezte. Az előkészületekről, a résztvevőkről és magáról a szervezetről Herencsár Viktóriát, a szövetség elnökét kérdeztük, aki egyébként a Magyar Állami Operaház cimbalom művésze, a Besztercebányai Művészeti Akadémia vendég docense és kerületünk lakója.
– Hogy jutott eszükbe ez a nagyszabású rendezvény, éppen a XVII. kerületben?
– A világszövetség gyakran szervez hangversenyeketszerte a világban, hogy népszerűsítse a hangszert. A mostani aktualitása azt volt, hogy támogatást kaptunk két koncert szervezésére a fővárosi önkormányzat Kulturális Bizottságától. Innen tehát az ötlet, de ahogy ez lenni szokott, még hosszú volt az út a megvalósításig. Az összeg kevés volt egy igazán nívós program szervezéséhez, ezért – úgy is, mint a kerület lakója – összefogtunk a Dózsa Művelődési Házzal és együtt láttunk munkához.
– Kik voltak a fellépők?
– Marcel Comendant moldáviai, Mikhaylo Zakharyia ukrán, Martina Krigovska szlovák, Bronislava Dockalova cseh cimbalomművészek és jómagam.
– Említette, hogy a szövetség azon dolgozik, hogy jobban megismerjék a hangszert. Hogy érzi, sikerült ezzel a koncerttel és kiállítással egy kicsit előbbre lépniük?
– A szövetség 1991 óta működik,és 30 országban vannak tagjai. Régóta dolgozunk azon, hogy leküzdjük azt az előítéletet, amely hazánkban a cimbalmot övezi. Itt ugyanis mindenki azt gondolja, hogy csupán a cigányzenében fordul elő ez a hangszer, holott a klasszikus zenétől kezdve a jazzig sok helyen fellelhető. Évente kb. két nemzetközi cimbalomkoncertet és néhány ismeretterjesztő előadást szerveztünk az elmúlt 13 év alatt nemcsak Budapesten, hanem vidéki városokban is. A XVII. kerületben először 2003. novemberben volt nemzetközi cimbalomkoncert a Csekovszky Művelődési Házban görög, izraeli, japán előadóművészek közreműködésével. A visszajelzések azt bizonyítják, hogy érdemes, sőt szükséges „nemzeti” hangszerünk bemutatása. A Dózsa Művelődési Házban rendezett kiállítás és koncert után a kerületi lakosok közül többen köszönetüket fejezték ki a színvonalas rendezvényért. Legtöbben a kiállítás anyagának jelentőségét emelték ki, mely szerintük világossá tette a cimbalom eredetét, történetét, nemzetközi hovatartozását.
– Hol próbálják még bemutatni a cimbalmot?
– Nemrégiben volt egy koncertünk a madárdombi templomban egy szlovák tanítványommal. Rengetegen voltak. A Dózsa-beli rendezvény után is volt néhány hely, ahol bemutatkozhattunk, például a Budai Fonó Zeneházban, ahova szintén elvittük a kiállítás anyagát is. De nemcsak Magyarországon, hanem lehetőség szerint más országokban is szervezünk hasonló programokat. Erre leginkább alkalmat ad a kétévente megrendezésre kerülő kongresszusunk, melyet mindig más országban szervezünk és nyitottak a közönség számára is. A következő kongresszusunk Pekingben lesz 2005 októberében. A következő hangszerbemutató eseményre novemberben Buanos Airesben, Argentínában kerül sor, ahol a Zeneakadémián fogom bemutatni a hangszer történetét, nemzetközi és magyar irodalmát.
– Mesélne egy kicsit a hangszer történetéről?
– A cimbalom 4000 éves és Közép-Ázsiából származik, egy iráni sírkövön találták a legrégebbi ábrázolást. Európába a nagy népvándorlás során került, először a nyugati országokban honosodott meg. A vándorló népekkel került hazánkba is. Legrégebbi erre vonatkozó dokumentum a XIII. századból való. A XV-XVI. században Európa-szerte mindenhol népszerű volt. Országonként különböző néven nevezték, jelenleg csaknem 150 elnevezését ismerjük. Az 1848-as szabadságharc idején, majd az azt követő időszakban a „magyarság” egyik jelképévé vált.
– Úgy hallottuk, nem régóta lakik a Madárdombon, ennek ellenére már több eseményen fellépőként vett részt, s több koncertet is szervezett. Megszerette a kerületet?
– Négy éve lakom a kerületben,és ideköltözésemmel most a Cimbalom Világszövetség székhelye is ide költözött. Már az első évben meglepett, hogy a kerületben milyen élénk kulturális élet folyik. Persze azt azért hiányoltam, hogy a cimbalomról keveset tudnak az itteni lakosok. Ezért gondoltam, hogy ha már a Cimbalom Világszövetség székhelye itt van, megismertetem a kerülettel ezt a hangszert. Nagyon örültem, hogy sikerült pár koncertet létrehoznom. Annak még jobban, hogy a kerület kulturális vezetői és a lakosság felfigyelt és érdeklődött az általam felkínált programok iránt.

(Gálfi Irén)

 

138 húr Virtuózai (HÍRHOZÓ, június 14.o.)

Nemzetközi cimbalomhangverseny volt április 23-án a Rákoshegyi Baptista Imaházban. A Rákoshegyi Közösségi Ház és a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság szervezésében adott koncertet a Trioton trió. A 2003-ban alakult trió tagjai: Herencsár Viktória (kerületi lakos – a Cimbalom Világszövetség elnöke), Martina Krigovska (a Szlovák Cimbalom Szövetség elnöke) és Bronislava Dockalova (Csehország). A koncerten a visegrádi négyek: cseh, lengyel, szlovák és magyar szerzők, valamint más európai szerzők műveit adták elő. A kis létszámú, de nagyon hálás közönség vastapssal díjazta a művésznőket. A visegrádi találkozók adták az ötletet, hogy két tanítványával alakítsanak egy visegrádi hármak triót, tudtuk meg Herencsár Viktóriától (aki 30 éve az operaház cimbalom művésze). Szeretnek együtt játszani, mert koncentrálni kell a másikra, és a tanítványok örülnek, ha tanárukkal együtt játszhatnak, koncertezhetnek. Sok mindent csak játék útján lehet átadni és a közös zenélés a legjobb módszer erre. Rendszeresen kapnak meghívást nagykövetségekre és visegrádi találkozók kulturális programjaira is. Májusban, Pozsonyban élő rádiós koncertet adtak, Besztercebányán pedig a visegrádi négyek találkozóján lépnek fel. Herencsár Viktória tervei között szerepel (sikeres pályázat segítségével), hogy cimbalom történeti előadás sorozatot szeretne tartani a cimbalom népszerűsítése érdekében kerületünkben, amelyen gyerekek szüleikkel együtt vehetnének részt.

K. Cs.

 

Nehezen gyűlnek az adományok a Bartók-ház felújítására (HÍRHOZÓ, 2005. szeptember, 10. Oldal) (Folytatás a címoldalról)

Július 24-én a helyszín ezúttal a rákosligeti Magyarok Nagyasszonya katolikus templom volt, a fellépő pedig Bokor Jutta operaénekes és a Brassimum Quintett voltak. A teltházas koncerten többek között Vivaldi, Handel, Verdi és Bizet művek csendültek föl. Több közéleti személyiség is jelen volt, köztük dr. Hoffmann Attila polgármester, Barna Andor alpolgármester, Ács József szobrászművész és dr. Kálmán Alajos – kerületünk díszpolgárai –, dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő. A következő eseményre augusztus 25-én, a Rákoskerti Művelődési Klubban került sor. Itt Bokor Jutta, Csavlek Etelka, és Jekl László operaénekesek, valamint Herencsár Viktória cimbalom művész adtak koncertet. A jegyeladással együtt 113 ezer forint volt a bevétel. Bokor Jutta, az alapítvány elnöke elmondta lapunknak, az eddigi koncerteken több mint 300 ezer forint, és az Operában tartott képzőművészeti aukción 314 ezer forint gyűlt össze. Sajnos azonban ez még csak csepp a tengerben a Bartók-ház felújításához és átalakításához szükséges pénzösszeghez képest.

Dudás László

Gálaműsor és zsíros kenyér (2005. December 15. Oldal) (Folytatás a címoldalról)

A kerületben élő festők, építészek, színészek, egyéb komédiások és vendégek először a több mint félszáz kiállító, képző-, fotó és iparművészek közös tárlatának megnyitóján vettek részt. A sokféle alkotás között dr. Bereczky Loránd művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, kerületi díszpolgár mondott köszöntőt. Megnyitójában kiemelte, hogy a sok különbözőség ellenére a terembe lépve mégis egy egységet látunk – a különböző művek segítik, erősítik egymást. Dr. Bereczky Loránd felszólította az alkotókat: a művek is békében, csendben elviselik egymást a falon, ők is becsüljék meg kollégáikat, hisz a tolerancia a legfontosabb. Ez az összművészeti kezdeményezés talán elindít egy egymás iránti érdeklődést. A tárlatot Ferenczi Zsuzsa és Orosz Károly rendezte. Hét órától a színházteremben az előadóművészek kaptak bemutatkozási lehetőséget. A kétórás fesztiválon ismét a műfaji sokszínűség dominált. Dr. Hoffmann Attila polgármester bevezető szavai után többek között fellépett: Rőser Orsolya operaénekes, ifj. Mucsi Sándor színművész, Herencsár Viktória cimbalomművész, Palojtay-Érsek Ágnes énekes, Csöre Gábor és Újvári Zoltán színművészek, a November Huszonhatodika Quartet – Gyárfás István, Almási Kornél, Martonosi György és Szendi Gábor. Este 9-től hajnalig aztán jött a Fészek vigasság! A balett-teremben szakmai kerekasztal-beszélgetésre nyílt mód, az igényes zenét a Palatka Swing szolgáltatta. A tánc közti csevejt az elmaradhatatlan lila hagymás zsíros kenyér és borozgatás tette még hangulatosabbá.

Szabó A.

 

Egy kis kiállítás keretében bepillantást nyerhettünk a cimbalomművészet történetébe.

Herencsár Viktóriától megtudtuk, hogy az 1991-ben általa Pécsett szervezett első Cimbalom Világkongresszuson alapították meg tíz ország (Ausztria, Csehország, Hollandia, Irán, Japán, Kína, Németország, Svájc, USA és Magyarország) cimbalomművészei részvételével a Cimbalom Világszövetséget. Ennek célja a cimbalomcsaládhoz tartozó hangszereken játszó művészek, tanárok, hangszerkészítők, valamint a cimbalomcsalád hangszereihez tartozó szervezetek tömörítése a cimbalom népszerűsítése, továbbfejlesztése érdekében. A fesztivál gálakoncerttel zárult, ahol többek közt fellépett a Trioton cimbalom trió: Bronislava Dockalová (Szlovákia), Martina Krigovská (Csehország) és Herencsár Viktória (akik már koncerteztek Rákoshegyen).

Katona Csaba

 

Nemzetközi Cimbalom Fesztivál (2005. December, 18. oldal)

A Nemzetközi Cimbalom Fesztivál főszervezője Herencsár Viktória, a szövetség elnökeként a fesztivált követő héten részt vett a Cimbalom Világszövetség 8. kongresszusán Kínában, ahol az eseményen 452 résztvevő volt, 4 világrész 21 országából. A következő kongresszus 2007-ben Németországban lesz. Japán, kínai, szlovák, cseh, svájci, ukrán és magyar cimbalomművészek részvételével egész napos fesztivált rendeztek a Dózsa Művelődési Házban októberben. A fesztivál háziasszonya a kerületben élő Herencsár Viktória cimbalomművész volt, a Cimbalom Világszövetség elnöke. A fesztivált Barna Andor alpolgármester és Herencsár Viktória nyitotta meg. A megnyitón részt vett a svájci nagykövet, a kínai és japán kulturális attasé. A programok felváltva zajlottak a művelődési ház nagytermében és a Fórum teremben, ahol egy kis kiállítás keretében bepillantást nyerhettünk a cimbalomművészet történetébe. Herencsár Viktóriától megtudtuk, hogy az 1991-ben általa Pécsett szervezett első Cimbalom Világkongresszuson alapították meg tíz ország (Ausztria, Csehország, Hollandia, Irán, Japán, Kína, Németország, Svájc, USA és Magyarország) cimbalomművészei részvételével a Cimbalom Világszövetséget. Ennek célja a cimbalomcsaládhoz tartozó hangszereken játszó művészek, tanárok, hangszerkészítők, valamint a cimbalomcsalád hangszereihez tartozó szervezetek tömörítése a cimbalom népszerűsítése, továbbfejlesztése érdekében. A fesztivál gálakoncerttel zárult, ahol többek közt fellépett a Trioton cimbalom trió: Bronislava Dockalová (Csehország), Martina Krigovská (Szlovákia) és Herencsár Viktória (akik már koncerteztek Rákoshegyen).

Katona Csaba



A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében vehette át a kitüntetést Herencsár Viktória cimbalomművészünk Magyar Örökség díjas

Újabb hét kitüntetettnek ítélték oda a Magyar Örökség-díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület elismeréseit tegnap, december 20-án adták át Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. A díjat ezúttal Herencsár Viktória cimbalomművésznek, Koch Sándor virológus professzornak és posztumusz Cs. Szabó László írónak, valamint a 90 éves Hadtörténeti Múzeumnak, a “Beszélni nehéz” anyanyelvi mozgalomnak, a 700 éves Pálos Rendnek, Esztergályos Jenőnek és az általa alapított Apáczai Kiadónak ítélték oda.
A díj - állampolgári kezdeményezésre - azoknak a magyar teljesítményeknek, alkotásnak, intézményeknek, csoportoknak adható, akik, illetve amelyek hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, egészében a magyar társadalom erkölcsi, szellemi és életminőségének felemeléséhez.
Ezek együttesen alkotják a Magyarság Szellemi Múzeumát. A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelek ünnepélyes átadására évente négyszer kerül sor. Alkalmanként 7, évente összesen 28 díjazott kap. Herencsár Viktória méltatója Hollós Máté zeneszerző volt. A rövid laudáció olvasható itt. A TIZENHETEDIK Online a helyszínen kért interjút a művésznőtől.
Aki kérdez, Horváth K. József, a TIZENHETEDIK regionális magazin és a TIZENHETEDIK Online főszerkesztője. Az interjú megtekintéséhez kattintson ide.

Forrás: TIZENHETEDIK Online

 

Újévi Herencsár - koncert Rákoshegyen

Zsúfolt ház előtt adott nemzetközi újévi cimbalomhangversenyt zenésztársaival Herencsár Viktória cimbalomművész a Rákoshegyi Baptista Imaházban tegnap, január 27-én este. Megtelt még a karzat is, és a bejáratnál is sokan állva hallgatták végig a műsort. A közönség nemcsak a környékbeliekből, hanem a főváros, s a környező települések kultúrakedvelő érdeklődőiből gyűlt össze. A képviselő testületet Fejér Gyula és Barna Andor fémjelezte, s ott volt a kerületi kulturális életet elkötelezett pártolója, a Derzbach házaspár is. Herencsár Viktória cimbalomjátéka tegnap este is elbűvölte a közönséget A tavaly a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett és Magyar Örökség díjat nyert muzsikus klasszikus zenei művektől a világzenéig, a népzenétől a dzsesszfeldolgozásokig széles skálán mozgó műsort állított össze. Mint az est konferansziéja, ismeretterjesztő szándékkal zeneszerzőiről életrajzi vonatkozású információkat is megosztott a közönséggel. Például az első mű szerzőjéről, Rózsavölgyi Márkról, akinek az Újévi ajándék című művét játszotta el Herencsár Viktória. A csárdás atyjaként számon tartott hegedűművész 220 éve, Balassagyarmaton született - a Wikipédia szerint - zsidó kereskedőcsaládban. Eredeti neve Rosenthal volt. 1813-ban Baján telepedett le. Ünnepelt prímásként sokáig járta az országot. Nevéhez fűződik a csárdásverbunkos, a máig is gyakran hallható, magyaros tánc. Rózsavölgyi egy időben a Pesti Nemzeti Színház tagja is volt. Röviddel Rózsavölgyi halála előtt, 1848 februárjában, Petőfi Sándor versben próbálta vigasztalni a mellőzött művészt az igazságtalan kritikák miatt. Rózsavölgyi Pesten halt meg. Fia, Rózsavölgyi Gyula, társalapítója volt a Rózsavölgyi Zeneműkiadónak.
Az újévi cimbalomkoncert nagy sikert aratott.

Forrás: Tizenhetedik Online